Vadlovak az Őskorból
EGY KÜLÖNLEGES FOTÓKIÁLLÍTÁS
Pacsirtadal. Kamilla és üröm illata. Délibábos szikes puszta. Hajnalban a pókhálókon megcsillanó zúzmara. A hortobágyi Pentezug Magyarország egyik utolsó vadonja, érintetlen és egyedi élöhely, ritka növények, madarak és a veszélyeztett vadlovak otthona.
Korbely Attila és Ozogány Kata négy évszakon keresztül követte Pentezug lakóit, és megörökítették a rezervátumban élö Przewalski lovak ritka, rejtett pillanatait. Képeik megmutatják a pusztát elborító kamillatengerbe született vadló csikókat, a fiatal agglegények pajkos, rakoncátlan játékát, mellyel a felnött életre készülnek, és a háremüket vadul védelmezö csödörök vérre menö csatáit. A hajnali párás képeken szinte érezzük a dermesztö hideget, mikor az októberi levegö megtelik a darvak hangjával, és gyöngysorként rakódik ki az ökörnyál szálakra a jég.
A kiállítás különlegessége, hogy a képek nagy része nem fényképezögéppel, hanem 4k RED Digital Cinema kamerával készült, mellyel Attila és Kata természetfilmet forgat a vadlovakról. A RED kamerák felvételi sebessége eléri a 120 kép/másodpercet nagy felbontás mellett, így a képek kimerevített mozgókép kockák, amelyek finoman mossák el a dinamikus mozgást. A felvételek fakulást álló, müvészeti giclée papíron kerülnek bemutatásra, melynek matt felülete kiemeli az álomszerü, akvarell hangulatú pillanatokat.
PRZEWALSKI LOVAK
A Przewalski ló (Equus ferus przewalskii) az utolsó napjainkig fennmaradt valódi vadló, soha nem volt háziasítva és belovagolva, a musztánggal és az ausztráliai brumby-val ellentétben, melyek valójában elvadult házilovak. A Przewalski lovak az utolsó vad leszármazottai az öskori barlangrajzokon ábrázolt vadlovaknak, amelyek egykor benépesítették Eurázsia füves pusztáit. Sokáig kihaltnak hitték, míg 1881-ben a Mongol-fennsíkon felfedezték utolsó populációját, de száz évvel késöbb kihalt a vadonból. A teljes kihalástól az állatkertek gondos fajmentö tevékenysége mentette meg, a fogságban megmaradt 12 tisztavérü egyed vált az alapjává egy nemzetközi programnak, melynek eredményeképpen a világállomány jelenleg 1700 körüli, ebböl nagyjából 400 egyed él ismét vadon a Mongol-fennsíkon.
A programhoz csatlakozó Pentezugi Vadló Rezervátumot 1997-ben alapította a Hortobágyi Nemzeti Park és a Kölni Állatkert, melynek célja a vadlovak fennmaradásán túl természetes viselkedésük kutatása és e ritka élettér ökológiai egyensúlyának visszaállítása. A háromszáz egyedre gyarapodott ménes jelenleg a világ második legnagyobb állománya. A pentezugi lovak több példányát helyezték vissza a vadonba. Természetvédelmi státuszuk jelenleg is veszélyeztetett.
PENTEZUG
Pentezugban átvészelte a történelmi idöket a jégkorszak után kialakult végtelen füves puszta. A Hortobágy szívében megbúvó fokozottan védett élöhely egyedisége a ritka, változatlan formában fennmaradt szikes növénytársulások-ban rejlik. A táj flóráját legelö patások tartották egyensúlyban évezredekkel ezelött, ezért Pentezug kivételes és napjainkra sérülékeny ökoszisztémájának fenntartásáért húsz évvel ezelött két eredetileg öshonos, de régen eltünt fajt telepítettek a területre. A Przewalski lovak és rekonstruált östulkok jelenlétének köszönhetöen a nádasok megnyíltak, és a mozaikosan váltakozó szikesek, zsombékosok ma védett madaraknak nyújtanak életteret. Egy rezervátum, ahol a veszélyeztetett vadló megmentése és az élöhely természetes fenntartása különleges összhangba kerülhetett.
